Gyürei Református Templom

Bizonytalan eredetű neve (talán a György névből származik?) 1280 körül bukkan fel. Bár a község középkori település, régi templomáról alig van adatunk. Szt. Györgyről nevezett egyháza szerepel a pápai tizedjegyzékben. (1332/34. Mon. Vat. 247., 329., 349., 365.) Talán Gyürére vonatkozik ez az 1696 körül kelt feljegyzés: “Gyüres, lapideum desolatum”. (Hevenesi 287.) 1744-ből való feljegyzés szerint a községnek van helvét felekezetű temploma. (OL. Zihy cs. zsélyi It. fasc. 12. nb. no. 1626.) Anyakönyve 1761-ben kezdődik. Az ebben található feljegyzésekből arra lehet következtetni, hogy a gyürei egyház a módosabbak közé tartozott. Együtt volt a falu egyházi és községi elöljárósága. A falu vezetésében a nemesek és a közrendűek egyaránt részt vettek. Igyekeztek a falu életét mindenre kiterjedően megszervezni.

templom 11761-ben a gyürei egyház Domokos Márton főbíróhoz levelet intézett temploma tárgyában: “Minekutánna ... a régiség miatt nagy és utolsó romlásban szemlélhetett Templomunkat ... renováltuk vólna Isten eő Sz. Felsége Kegyelméből emlitett Szegény Ecclesiánk a Tagokban anyira nevekedet, Hogy az edig való Harangotskánk ... tellyességgel elégtelen.” Nagyobb harangot akartak szerezni, melyhez “fából leendő Tornyotskát” építenének. A mostani vásár alkalmával az urak segítségét kérik, hogy a vásárban harangot és vitorlát vehessenek. (Ref. egyház levéltára. Külön irat, jelzés nélkül.) 1778-ban az egyház két harangot öntetett. (Uo. Külön irat, jelzés nélkül.) Adataikat az 1809. évi leltár örökítette meg. A nagyobbik felirata: “A Gyürei Reformata Szent Ekklésia Isten ditsőségére maga Költségén épittette Anno Domini 1778. Mikh. R. 4. v. 2. Jertek az Urnak Hegyére Jákób Istenének Házához.” A kisebbiken: “A Gyürei Reformata Szent Ekklésia Isten Ditsőségére a maga Költségén épittette Szent Iván Havának 15-ik Napján 1778.” (Uo. Külön irat, 1809.)
1781-ben a nyíregyházi plébános feljelenti a gyürei kálvinistákat, hogy haranglábukat újjáépítik és e célra nagy mennyiségű fát hordanak a templom mellé. A bizottság megállapítja, hogy a talapzatot már lerakták. A régi harangláb a templom kerítésén kívül, az utcán, szűk helyen áll. (SzSzmlt. fasc. 2. no. 10. 1781.)
1791-ben elbontották a régi templomot, és új épület emeléséhez fogtak. Kakuk György és Filep Miklós ácsok, továbbá Jakab asztalos és Sándorházi Ambrus asztalos neveit megtaláljuk a számadáskönyvben. (Gyüre, ref. egyház számadáskönyve 1791 - 93.) A templom teljes elkészülésének dátumát nem ismerjük, de 1795 - 1803 között már templomi felszerelések - poharak, terítők - adományozásáról olvashatunk. (Ref. egyház II. sz. anyakönyve 167.)
1817-ben az egyház megegyezik Tóth András nagyváradi ácsmesterrel a torony tetejének “tiz ölnyi magosságra” való toldására. (Ref. egyház levéltára. Külön irat, jelzés nélkül.) 1822-ben “Erdőhegyi Antal Ur és Kedves Élete Párja, N. Turi Teleky Juliánna Asszony a Pataki Bányából került faragott kövekkel a Nemes Gyürei Reformata Ekklésia Templomát ... meg pádimentoztatták.” (Ref. egyház II. sz. anyakönyve 169.) 1823-ból fennmaradt a templomhoz építendő torony színes tervrajza “Kutay János Kassai Kőmives Maisztertől”. (Ref. egyház levéltára. Külön irat, jelzés nélkül.) Nem valósult meg.
1828-ban lerakták a torony alapjait. (Uo.) Ugyanezekből az évekből fennmaradtak “a torony elbontásakor” és a “Torony láb felállitásáért” kifizetett összegek elszámolásai. (Ref. egyház pénztárkönyve 1820 - 1830.) 1830-ban öntötte újra László Sándor harangöntő az egyház harangját, miután előző munkáját nem fogadták el. (Ref. egyház jegyzőkönyve I. 59.) 1837-ben Klobusek Mátyás kőműves vállalta a templom és a torony “reparatioját”. (Ref. egyház levéltára. Külön irat, jelzés nélkül.) Kováts J. István szerint a ma álló épület 1837-ben épült, tornyát 1849-ben javították. Utolsó renoválása 1969-ben történt.
A kelet-nyugati tengelyű templom egy magaslaton áll, tornya 28 méter magas, nyugati vége egyenes záródású. A 9 x 20 méteres belső térben a mennyezet sík, vakolt, a szószék fából készült, kosarát copf fonatos díszű kis pillérek tagolják, a közrefogott táblák dísze a karzat mellvéddel egyező. Szószéki felirat: “Ezen Catégrát Tsináltatta Maga Költségén N : N : N : Erdőhegyi Antal Úr Ao: 1794.” A szép nyolcszögletes szószékkorona két volutasoros, esztergált csúccsal, áttört díszítésű, köriratán bibliai idézet, alján a következő felirat van: “Tiszteletes és Nzetes Sóllymosi György úr Gyürei Református Paróchus ideje alatt.” Feltehetően mind a kettő a régebbi templomból maradt meg. A padok barokkos stílusban készültek, díszítés nélkül. A késő barokk stílusú templomban 350 ülőhely van.
A 185 és 120 kg-os harangjait a budapesti Harangművek készítette 1921-ben. - Fényes Elek szerint 714 református és 99 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 650 református és 260 más vallású lakója volt.
Jellege: Magaslaton, kertben, utcasorban álló, homlokzat előtti tornyos egyszerű, késő barokk épület, egyenes zárófallal az 1800 körüli időkből; tornya az 1830-as évekből.